A multiszenzoros tanulás

A multiszenzoros tanulás sajnos kevéssé ismert olyannyira, hogy - mint a legtöbb hasonló, általunk használt innovatív oktatási módszer esetében - a terminológia is alig áll rendelkezésre magyarul. Pedig a tudományos érdeklődés - a publikációk és a témával foglalkozó weboldalak és oktatási módszerek száma - folyamatosan és látványosan növekszik. Persze, mint szülőt mindez csakis amiatt érdekel, ha a gyermeknek hasznos. Márpedig úgy tűnik, hogy nagyon is hasznos.

A multiszenzoros tanulás és tanítás lényege, hogy a több érzékszerven keresztül felvett információ jobban hasznosul. Gyorsabban és/vagy tartósabban tudunk így tanulni. Ezt persze lehet körülményesebben és tudományosabban megfogalmazni, de a lényeg ez.

Szerencsére itt most nem arról van szó, hogy óriási a lemaradásunk, és máshol már napi gyakorlat lenne mikor mi még a kifejezést próbáljuk értelmezni. Habár a módszer nem új, és viszonylag sokféle alkalmazása ismert, az érdeklődés az utóbbi években fordult jobban a módszer felé. 

Érzékleti modalitások

A multiszenzoros tanulás sem egy egységes módszer. Az érzékleti modalitás alapján különböző tanulási stílusok különböztethetők meg: vizuális, auditív, kinesztetikus, stb. Az "stb" itt nem azt jelöli, hogy a sor a végtelenségig folytatható, hanem hogy ugyan van még néhány, de ezekkel érdemes foglalkoznunk. Ez lényegében arról szól, hogy mely érzékszervünket, érzékelésünket használjuk adott információ vagy készség rögzítésére. Ezek közül a látás, hallás, mozgás, tapintás a leginkább lényeges, illetve a témában hasznos. A négy érzék kiemelése nyilván kicsit önkényes, de a szaglás, ízlelés és egyensúlyérzék esetében biztosan szűkebb területen tudunk mozogni oktatási szempontból. A vizuális, vagyis a látás a leginkább domináns életünkben, hiszen

a környezeti ingerek mintegy 75-80%-a vizuális eredetű, és a világ megismerése képi úton történik.

 Ez a dominancia tehát lényegében természetes, evolúciós. Azonban az éppen így evolúciós, hogy a több érzékszervünk bevonásával rögzülő információ jobban megmarad.

Multiszenzoros kombináció és multiszenzoros integráció

A multiszenzoros tanulásnak két fajtája létezik. A multiszenzoros kombináció, amikor ugyanaz az információ, vagy üzenet különböző érzékszerveken keresztül, más stratégia mentén jut el, míg a multiszenzoros integráció, amikor a különböző érzékszerveken keresztül egyszerre, gyakorlatilag a csatornák egymással versengve juttatják el ugyanazt az információt, de a hatás szinergikus.

Hatékonyabb tanulás a felgyorsult világban

Hogy miért pont most került előtérbe a módszer? Nos, nem szeretnénk kalapácsos embernek tűnni, aki mindenhol digitalizációt lát, de... A technológia fejlődése adott itt is értelmet a régen létező módszernek. Azt már korábban kifejtettük, hogy létszükséglet a hatékonyabb tanulás, de a digitális technológiáknak az oktatásban való előretörése jellegéből fakadóan ebbe az irányba irányította a figyelmet.

Kezdetben a technológia a hagyományos tanulás támogatására volt csak jelen a tanteremben, de viszonylag gyorsan a figyelem középpontjába került a technológiában rejlő lehetőség.

A tanulási applikációk egy újabb, forradalminak tűnő fejlődést és lendületet jelentettek, hiszen többnyire az agyműködésre optimalizált módszertant használnak a motiváció és figyelem fenntartására. Azonban általában a digitális tartalmak látványa révén, nem interakciók által ment - vagy nem ment - végbe a remélt tanulási folyamat.

A 3D szimulációk, a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság ellenben ismét újabb fejezetet nyit, hiszen a Kinect, az Oculus Rift, és a HTC Vive is rengeteg lehetőséget rejt, és kínál is tanulási felületet saját platformján, ahol pedig nem igazán kell magyarázni a multiszenzorosságot, ami alapjáraton adott.

A multiszenzoros tanulás és a STEM tanítás

A multiszenzoros tanulás jól alkalmazható a digitalizációhoz kapcsolódó technológiákhoz elengedhetetlen matematika és a STEM (Science, Technology, Engineering, Math) tanítására, mivel a módszertannal hatékonyan tanulható meg komplex tudásanyag.

A multiszenzoros tanítás alkalmazásának alapszabályai

A Genovai Egyetem kutatói által publikált tanulmány 6 aranyszabályt említ a módszertan általánosan hatékony alkalmazására. A kutatásban az általános iskolai matematika tanításban próbálták ki a multiszenzoros tanulást.

1. A pedagógiai igényekre igazított módszer: a pedagógiai igények és az oktatási cél figyelembe vételével. 
2. Tudományos evidenciára alapozott módszerek: a szakirodalom szerint a gyermekek korának megfelelő kognitív és szenzoros képességekre szabottan.
3. Iteratív tervezés és gyakori, szigorú értékelés - az iteratív tervezés és állandó finomhangolás kritikus eleme a fejlődési ciklusoknak.
4. Rugalmas és egyedi alkalmazás - a gyermeke egyéni igényeire és képességeire szabva.
5. A trainer szerepe - a módszer nem helyettesíti a tanárt
6. Kereszt-fertilizáció a különböző tudományterületek és főleg a művészetek inspiratív és szinergikus bekapcsolása a tanításba. 

Az utolsó, 6. pont a tudományok összekapcsolása miatt amúgy is emlékeztet az általunk is preferált Wallerstein féle unidiszciplináris megközelítéshez, ami a különböző tudományterületeket mesterségesen kialakított dobozokhoz hasonlította, amelyeket a világ megértésének kísérletéhez találtunk ki. Ezek persze eleinte nagyon is jól működtek, de amint egyre bonyolultabbá vált a rendszer, sok-sok határterülettel és rengeteg átfedéssel, a "dobozolás" pedig mára konktraproduktív lett. Az elmélet főleg a digitalizáció több tudományterületet érintő komplex technológiái megértése mentén egyre népszerűbb.

Multiszenzoros oktatási módszerek Magyarországon

Magyarországon rengeteget hallani arról, hogy a természettudományok és a STEM tanítása stratégiai irány, és amint láttuk a módszertan máshol sem napi rutin még. Persze, ettől azt sem állítjuk, hogy nem lennénk lemaradva. A legtöbb nemzetközi trendekben valóban új módszertannak még csak neve sincs magyarul, nem hogy terminológiája. És ebbe már kicsit beletörődtünk egy ideje. Aki fejlődni, fejleszteni szeretne, úgysem magyar szakirodalmat olvasgat. Nyilván nem fair egy kalap alá venni a közoktatást és az innovatív módszereket - mármint, ezt jó ideje elfogadtuk, de nem biztos, hogy teljesen rendben van -, de tény, hogy innovációért nem az állami rendszerbe megyünk.

Innovatív oktatási módszerek és oktatási innovációk Magyarországon

Egy nemrég kezembe került, és friss kiadású kötet, az Innováció az oktatásban címmel főleg olyan címszavakkal foglalkozik, mint IKT eszközök, a mobil eszközök integrációja, digitális osztályterem. De itt is hozzátartozik a korrektséghez és az igazsághoz, hogy elég sok minden egyéb is említésre kerül a könyvben. A célom távolról sem a mű kritizálása, inkább csak mint egy jó áttekintésnek tűnő összefoglalót használtam saját magam számára, hogy bepillantást nyerjek az állami oktatás helyzetébe, illetve hogy mit tekintenek jelenleg innovatívnak.

Tehát bár olyan, valóban előremutató koncepciók és módszerek is említésre kerülnek, mint a HANNA (DE és MTA közös nyelvi applikációja), vagy a BYOD (Bring Your Own Device) és DST (Digital Story Telling), azt a megfigyelést nem cáfolja meg említésük, hogy leginkább a digitális eszközök integrációja van a középpontban megoldandó kérdésként. Vagyis a technológiai innovációk igénye látszólag előnyt élvez a konceptuális, és a kognitív innovációkkal, mint a kooperatív módszerek, a gamifikáció vagyis játékosítás, a társasjátékok, illetve a Flow elmélet és a pozitív érzelmek szerepe.

Ha pedig kétségünk lenne, hogy szükségünk lenne hatékonyabb tanulásra, a szokásos és nem szeretett PISA felmérés eredményére érdemes egy pillantást vetni. Már csak azért is, mert éppen a mostanában itthon is zászlóra tűzött STEM oktatás alapját adó készségeket vizsgálta:

Multiszenzoros tanulás Magyarországon

Tapasztalataink szerint sokszor a szülők sem tudják, hogy hogyan segítsenek a gyerekeiknek a tanulásban - akár átlagon felüli tehetségről, akár különös tanulási igényről van szó -, mert ők maguk sincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen tanulási stílusok vannak, illetve nincs arra idejük, hogy kikísérletezzék, hogy melyik a leghatékonyabb, preferált szenzor a gyerekeiknél. Ebben pedig egy Google keresés nem biztos, hogy segít, egyrészt mert a téma sem olyan, másrészt felszínes és szubjektív kutatásunk során többnyire olyan honlapokat találtunk, ahol a tanulási stílusokról írtak és a nagy része elválasztja ezt a hármat egymástól és csak kevés helyen említik meg, hogy kombinálhatók is.

A Magyarországon elérhető a multiszenzoros metodikák közül a VAK módszer, ami a hatékonyabb, multiszenzoros integrációra épül, és amit  a Brainobrain is alkalmaz a mentális aritmetika tanítása során. A matematikai műveleteket fejben végezzük, egy elképzelt abakuszon. A műveletek egyre összetettebbek lesznek idővel, így nagyon fontos, hogy minden megfelelően rögzüljön, és készségszinten működjön. Először mi a multiszenzoros tanulási módszertanok közül a VAK-módszert alkalmazzuk, vagyis mindhárom tanulási módszert egyszerre, amik felerősítik egymást és így hatványozódik a tanulás hatékonysága. Az itt alkalmazott és tanult módszer aztán szélesebb körben is alkalmazható - ez nem titkolt célja is a programnak.

A VAK egyáltalán nem új, sőt már az 1920-as évek óta kísérleteznek vele, illetve alkalmazzák sikerrel. A létrehozók és korai alkalmazók között ott volt Maria Montessori is, aki a róla elnevezett igen sikeres és népszerű oktatási módszertanban is alkalmazta.